A menekültválság: Beszámoló a projektről
Projektünk, „A menekültválság következményei: az euroszkepticizmus és a radikalizmus növekedése” célja az volt, hogy közös gondolkodást és párbeszédet kezdeményezünk a résztvevő országok kiválasztott településein élő közéleti szereplők, pedagógusok, diákok, állampolgárok bevonásával.
Azért választottuk ezt a témát, mert a 2015-ben jelentkező európai menekültválság olyan kihívásokat jelent az Uniónak, amelyek felszínre hozták, és élén vita tárgyává tették a szolidaritás és a társadalmi kohézió kérdéseit. A migráció okozta válság politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és vallási kérdéssé vált, amelynek során számtalan helyen és formában az EU közös értékei kérdőjeleződtek meg. A válság kísérőjelenségei (xenofóbia, iszlámellenesség) meggyöngítették a „befogadó Európa” imázsát, de csorbították az Unió önértékelését, önbecsülését is. A megjelenő radikális politikai hangok és mozgalmak, valamint az euroszkepticizmus terjedése együttesen az európai értékek elhalványulásának, az „Európa Erőd” kialakításának és az unió dezintegrációjának lehetőségét vázolták fel.
Célunk teljesült. Sikerült – számtalan, néha igen éles vita során – a fent vázolt kihívásokra reagálnunk. A megrendezett találkozók, konferenciák, műhelymunkák során a befogadás szempontján keresztül tudtuk megvizsgálni, közösen megérteni a migráció érzékeléséhez kapcsolódó nézőpontokat. Munkánk eredménye hozzájárulhat ahhoz, hogy a mindennapi gondolkodás megfelelően ötvözze a biztonság iránti kívánalmakat az Unió inkluzív, szolidáris elveivel és értékeivel.
A találkozók előadóit, szakértőit a partnerszervezetek választották ki és hívták meg, hiszen ők rendelkeztek olyan kapcsolati hálóval, amely valamennyi helyszínen biztosították a színvonalas, az adott közösség érdeklődésére számot tartó program megvalósítását.
Az hat helyszínen – Budapesten és Meggyesegyházán, a horvátországi Muraviden (Donji Vidovec) a romániai Érendréden (Andrid), a szerbiai Palicson és szlovákiai Gútán (Kolarovo) – megtartott találkozók nyilvánosak voltak, a meghívottak kiválasztásának folyamatában demokratikus módon jártunk el és esélyegyenlőséget biztosítottunk. Bátorítottuk a nők, fiatalok, idősek, illetve a különböző etnikai, vallási közösségek képviselőinek, továbbá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjainak részvételét. Igyekeztünk olyan résztvevőket is megszólítani és meghívni rendezvényeinkre, akik előzőleg nem voltak a helyi közélet aktív résztvevői.
A közel egyéves programsorozat alatt jó kapcsolat alakult ki a helyi döntéshozókkal, közéleti szereplőkkel, az kulturális és oktatási intézmények vezetőivel, valamint a sajtó képviselőivel. Valamennyi településen találkoztak a meghívottak a polgármesterrel, a helyi önkormányzat képviselőivel. Munkánkban részt vettek ifjúsági klubok, öntevékeny és hagyományőrző csoportok (pl. a muravidi tamburás együttes, a tornaljai ifjúsági tánccsoport, a nagykárolyi fotóklub). E csoportok segítségével több ízben kulturális programmal is gazdagíthattuk találkozóinkat.
Projektünk során mintegy 800 európai polgárral találkoztunk, mindezzel hozzájárulva az európai értékek tudatosításához, az inklúzió és az Európa 2020 stratégia növekedési prioritásainak megértéséhez. A rendezvények a migráció kihívásai kapcsán bemutatták az EU foglalkoztatási, oktatási és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló céljait is.
A program előmozdította, hogy mélyüljenek a résztvevők Unióra vonatkozó ismeretei, felismerhetővé váltak azokat az értékek, gondolatok, megközelítési módok, amelyek az európai nemzeteket összekötik. A projekt során az Unió és az EACEA értékeit közvetítettük.
Az egyéves program eseményeit, eredményeit bemutató összefoglaló ITT tölthető le.
Projektbeszámolónk a partnerek honlapján:
Andrid (RO) (Érendréd) Önkormányzata
Fundacija Industrial Lodz (PL)
Kolarovo (SK) (Guta) Önkormányzata
Szivárvány Egyesület, Demecser
A projektet az Európai Tanács Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA) támogatta az „Európa a polgárokért – Városok hálózatai” akció keretében.